Zsoltárok

Egyértelműsítés - Ha más jelentéseket keresel, lásd: Zsoltárok (egyértelműsítés) .

A Zsoltárok kezdete

A Zsoltárok könyve ( héberül תהילים, átírva tehillìm vagy tehilim ( héber hímnemű többes szám ) ; görögül Ψαλμοί, psalmòi ; latinul Psalmi ) a héber Bibliában és az Ószövetségben ( Tanakhablement ) található szöveg .

Héberül íródott, és a tudósok által leggyakrabban elhangzott hipotézis szerint a könyv végleges megfogalmazására Júdeában , talán az ie III. század végén került sor , különböző eredetű szövegeket gyűjtve össze, amelyeket ismeretlen szerzők komponáltak a világban. az előző századokban (a régebbinek tartott zsoltár a 104. szám, amely a Kr.e. XIV. századi egyiptomi Nap-himnuszát veszi fel ).

150 fejezetből áll, amelyek mindegyike egy-egy autonóm zsoltárt vagy himnuszt képvisel, különféle típusú: dicséret, könyörgés, bölcsesség meditáció. A Zsoltárok könyve a bölcsességkönyvek között szerepel, dicséretnek vagy zsoltárnak is nevezik .

Áttekintés

Az egyes zsoltárok eredetileg himnuszok voltak (hangszerekkel kísérve) szent helyeken. Később néhányat különféle gyűjteményekbe is beépítettek, hogy bizonyítsák a szövegértés magasabb szintjét. Az egyes zsoltárok kontextusba helyezhetők a Zsoltár egészében, mivel ezek Dávid életének tényszerű elbeszélései, vagy olyan utasítások és szabályok gyűjteménye, mint például a Tóra. A későbbi zsidó és keresztény hagyományban a zsoltárokat imákként kezdték használni, amelyeket még el nem énekelt és el nem énekelt, egyéni vagy kollektív módon is el kell mondani, mint a vallási érzelmek hagyományos kifejezését.

Az 1Krón 13:8-ban: << Dávid és az egész Izráel örvendezett Isten előtt, teljes erővel énekelve és lírán, ugrálva, timpánon, cintányéron és trombitán. >> ^[1] . A hangszerekkel kísért imádat hasonló kultuszát említi II. Nabukodonozor babiloni király (Dn 3,5).

Az Ószövetség megemlíti az ünnepélyes ünneplés és imádság egyéb eseteit is, amelyek során az összes választott nép összegyűlik a király előtt, hogy köszönetet mondjon Istennek, akit a Seregek Uraként és Izrael királyaként imádnak a csata győzelme után. Áron papjainak az volt a feladata, hogy őrizzék a frigyládát , és körmenetben vigyék a fegyveres katonákkal a csatatérre anélkül, hogy részt vettek volna benne: a frigyláda előtt hat törzs volt a rend, és mások mögött állsz ^[2] . A szent dolgok bizonyos mozgalmait Lévi törzséhez tartozó zsidókra bízták , akik nem voltak papok. Isten védelme és Mózes iránti engedelmessége nélkül Izrael elszenvedi Kádes súlyos vereségét (4. Mózes 13); fordítva viselkedik, megnyeri a(Józsué 6).

A zsoltárokat irodalmi műfajok szerint a következőképpen osztályozzák:

A Zsoltárok könyvének kézirattekercse

• 30 A zsoltárok leírása szerint shir ( שיר ; ógörögül ᾠδή, ōdḗ, dal );
• 55 A zsoltárok leírása mizmor (מזמור; ψαλμός psalmos ; 'zsoltár'), lírai óda, hangszerekkel kísért szöveg;
• A 145. zsoltárt és néhányat tehillah- nak (תהילה; ὕμνος hymnos ; 'himnusz') írják le;
• 30 zsoltárt maskilként (bölcsesség meditációként) írnak le: 32, 42, 44, 45, 52–55, 74, 78, 88, 89 és 142. A 41:2 zsoltárt, bár nem szerepel az 50-es listán, a következőképpen írják le: ashrei maskil ;
• 6 Zsoltárok címe a héber michtam (מכתם, arany ) szóval kezdődik. ^[3] Rashi azt sugallja, hogy a michtam szó "valamire" utal, amit minden férfi mindig magával hord. Az ehhez a címtípushoz tartozó zsoltárok azonban a választott nép Istenét ünneplik, mind a háborúban aratott győzelmekért, mind pedig a gazdagságért és jólétért, amely máshol béke idején páratlan, valamint Izrael legnagyobb királyait, Dávidot és Salamont, az Úr Istenét. felkenteket. Mivel az általános bibliai értelmezési szabályt mindig alkalmazni kell, az "arany" szó leegyszerűsítve kettős, történelmi és másodsorban szimbolikus jelentést kap: ez utóbbi a fenevad száma.a vert arany sékeleire való hivatkozással az 1Királyok 10,13-16 és a 2Krónika 9,13-14 korabeli könyvei szerint;
• A 7. zsoltár (mint a Habakuk könyve 3. fejezetében) ^[4] shigayon (שיגיון) címmel kezdődik .

A zsoltárok számozása

A zsoltár 150 zsoltárt tartalmaz, amelyek mindegyike a könyv egy fejezetének is tekinthető.

A zsoltárok számozása attól függően változik, hogy a maszoréta héber szöveget vagy a Septuagintának nevezett változat görög kéziratait tekintjük . A protestáns fordítások (anglikán, evangélikus, református) átveszik a héber számozást, ahogy a hivatalos liturgikus szövegek és a modern fordítások is ezt veszik át a katolikus egyházban. Csak az ortodox egyház által használt fordítások vették át a görög számozást.

Az ókori latin fordítások, mint például a Vulgata , általában a görög számozást követik. A különbségek a következők:

A Septuaginta változat számos kézirata tartalmaz egy extra zsoltárt, a 151. zsoltárt, amely az ortodox egyházak által elfogadott Septuaginta változatban szerepel. Ennek a szövegnek egy változatát megtalálták a holt-tengeri kéziratok között .

Szerző

A legtöbb zsoltár egy bevezető versszakkal kezdődik, amelyben megjelölik a szerzőjüket, vagy leírják azokat a körülményeket, amelyek miatt alkották, innen ered az a hagyomány, hogy a zsoltárokat nagyrészt Dávid írta .

A modern kritika egyik irányzata azonban úgy véli, hogy ezek különféle más szerzők vagy szerzőcsoportok termékei ^{. [13]} Mindazonáltal úgy gondolják, hogy a zsoltárokat nem írták át az időszámításunk előtti 6. század előtt , és mivel Dávid uralkodása még régebbre nyúlik vissza. 1000. év körül a Dávidig visszanyúló anyagot évszázadokon át meg kellett volna őriznie a szájhagyományban.

A 39. ^[14] , 62. ^[15] és 77. ^[16] zsoltár elején Idutunra utalnak , különösen az éneklés módjára vagy kórusára vonatkozóan. Az 50. ^[17] és a 73. ^[18] –83. ^[19] zsoltárok Aszáfról , mint kórusmesterről beszélnek . ^{A 42 [20]} , a 44 ^[21] -től a 49 -ig ^[22] , a 84 ^[23] , a 85 ^[24] , a 87 ^[25] és a 88 ^[26] zsoltárok fejlécei arról számolnak be , hogy «... Korah fiai azzal vádolják, hogy elénekelte őket". A Krónikák második könyvében (20:19 ^[27]) van utalás arra, hogy a leviták , a keatiták fiai és a korachiták fiai teljes hangon dicsérték Istent.

A Psalterium Davidicum kifejezést a tridenti zsinat is használta: van hagyomány a Zsoltár dávidi eredetéről ^[28] . A Biblia különféle könyveinek említésein és maguk a zsoltárok címén alapul: a héber változat 73 zsoltárában azt mondják, hogy „Dávidé”, és néhányan megírják az alkalmat is, amikor írták. Még az Újszövetségben is feltételezik, hogy egyes zsoltárok Dávid szerzősége. A héber változatban 73 zsoltár címében ez áll: „Dávidé”, míg 12 zsoltár „Aszáfé”, 11 „a mag fiaié”, 2 „Salamoné”, a többi „Mózesé”, Hémáné. és Ethan és 35, ha semmi sem tulajdonítható. A görög változat 82 zsoltárt tulajdonít Dávidnak ^[29] .

A szövegkritika megpróbálta feltárni a zsoltárokon belüli hatásokat, hogy néhány, még ha minimális adatot is kínálhasson lehetséges szerzőiről és még sok másról az izraeli vallási fejlődés időszakáról. Már csak az egyes zsoltárok fejléceit elolvasva Dávidon kívül más-más szerzőt találhatunk: Mózest, Aszáfot, Hermant, a mag fiait, Salamont, Etánt és Jedutumot, míg némelyikük szerzője nem ismert, ezért ún. Zsoltárok árvák. A 79. zsoltár (a héber változat számozása szerint) egy siralom Jeruzsálem lerombolása miatt, így írva legalább négy évszázaddal Dávid után. A filológiai kritika abból a feltevésből indul ki, hogy a különböző stílusoknak különböző királyoknak és történelmi korszakoknak kell megfelelniük, a zsoltárokhoz vagy a Bibliához hasonlóan minden más történelmi szöveghez közelít. Azonban,különböző emberek, mint természetfeletti ihletforrások ugyanannak a héber költőnek .

Zsidó exegézis

Ugyanez a téma részletesen: Mishkan and the Third Temple .

Dávid király Ruach haQodesh és Prophecy számára írt , nem apokrifként, ezeket " Moseh Rabbenu " -nak "tulajdonítják " ( vö. a jeruzsálemi templom lévitái (vö . Salamon király ).

A könyv szakaszai

A zsoltár 5 részre oszlik, hasonlóan a Pentateuchhoz , és mindegyik rész áldással vagy doxológiával végződik (lásd Zsoltárok 41:13; 72:18-19; 89:52; 106:48; 150:6) Zsoltárok Az 1. és 2. az egész Zsoltár általános bevezetőjeként látható a feldolgozásokból ^[30] . Ezért rendelkezünk:

1. Az első könyvben az 1-41 ^{. [31]} zsoltárok szerepelnek , melyek mindegyike Dávidnak tulajdonítható, kivéve az 1. ^[32] , 2. ^[33] , 10. ^[34] és 33. ^[35] zsoltárokat , amelyeket bár névtelen, de hagyományosan az övéinek tekintenek. Bár a David tulajdonítása nem bizonyított, valószínűleg ez az egész könyv legrégebbi része.
2. A második könyv tartalmazza a következő 31 zsoltárt (42-72 ^[36] ), amelyek közül 18 Dávidnak (51-65. 68-70), egy pedig Salamonnak (72 ^[37] ) tulajdonítható, Core fiai közül ( 42. 44. 45. 46-49), Asaph (50). A többi névtelen.
3. A harmadik könyv 17 zsoltárt tartalmaz (73-89 ^[38] ), amelyek közül a 86 ^[39] Dávidé, 88 ^[40] Hémáné, az ezraita és 89 ^[41] Ethan l'ezraitáé.
4. A negyedik könyv is tartalmaz 17-et (90-106 ^[42] ), ebből 90 ^[43] Mózesnek , 101 ^[44] és 103 ^[45] pedig Dávidnak tulajdonítható .
5. Az ötödik könyv tartalmazza a fennmaradó 44 zsoltárt (107-150 ^[46] ). Ebből 15 Dávidtól és 127 ^[47] Salamontól származik.

Irodalmi műfajok

Az 1. zsoltár a Zsoltár metrikus formájában (Sternhold és Hopkins szerkesztette), az anglikán egyházban az angol polgárháború előtt széles körben elterjedt ( 1628 -as nyomtatás ). Ez volt az a verzió, amelyet a hadsereg játszott a csata előtt.

A zsoltárok felosztása az irodalmi műfajból kiindulva tehető . Stilisztikai szempontból három fő műfajra oszthatók: himnuszokra , könyörgésekre és köszönetekre .

1. A himnuszok összetétele meglehetősen állandó: Isten dicséretére buzdítással kezdődik, e dicséret okainak pontosításával folytatódik, a befejezés felveszi a bevezető formulát, vagy imát fejez ki. ^[48]
2. A könyörgések a szenvedés vagy siránkozás zsoltárai. Általában Istenhez való fohászkodással, segélykiáltással, imával kezdődnek. A zsoltár szövegében megpróbálják megindítani Istent, a fohászok szomorú állapotát mutatják be, többnyire általános metaforákkal . A petíciók egyéni és kollektívre oszthatók. A kollektívek talán nemzeti katasztrófából, vereségből, közös nyomorúságból származnak. ^[49] Az egyéni petíciók különösen nagy számban fordulnak elő, és tartalmuk változatos. ^[50] .
3. A köszönet kifejezi a kapott kegyelem örömét; ők is lehetnek egyéniek vagy kollektívek. ^[51] .

Gyakran keverednek az irodalmi műfajok, így a könyörgésnek induló zsoltár hálaadó zsoltárként vagy más vegyes keverékként folytatódhat.

Eredet és értelmezés a héber irodalomban

A kánaáni kultúra hatással volt a zsoltárokra és valószínűleg a többi zsidó irodalomra is. Dávid király, aki a Biblia szerint költő volt (amelyről a zsoltárokon kívül más irodalmi alkotások nem ismeretesek), tökéletesítette a liturgikus szervezést, és erőteljes lendületet adott a zsoltárköltészetnek, amíg el nem érte az összegyűjtött művek nagy változatosságát és minőségét. versei ebben a könyvben.

A perzsa uralom idején a zsoltárok javában folytak, és sokféle stílusban és műfajban változatosak voltak: himnuszok, messiási próféciák, egyéni vagy csoportos siralmak, eszkatológia ^{[52] [53]} ( Jézus genealógiája József ágából, ill. talán anyailag is, mint Dávid király utolsó közvetlen leszármazottja, amelyről a zsoltárok az egyetlen irodalmi alkotás, amelyet ő ismer ), kegyelemkérés Istenhez, fontos történelmi epizódokat felidéző ​​didaktikai szövegek, egyes népek vagy népek hálaadó énekei. egész nemzet stb.

^{A zsoltárok értelmezésének [54]} egyik fő nehézsége a héber költészet tulajdonságaiból adódik, amely az izraelita nép sajátos, intuitívabb és érzékenyebb, mint görög hangulatát fejezi ki.

A héber költészetet a szemantikai párhuzamosságon alapuló sajátos metrika jellemzi: ugyanazt a gondolatot legalább kétszer megismételni különböző szavakkal: A gonoszok azt hiszik, hogy Isten elfelejt, elfedi az arcát, és soha nem lát semmit (X. zsoltár, 11)

Fő jellemzője tömörsége és elliptikus karaktere. Az ötleteket néhány szóban rögzítik (Gunkel 1933: 17), és sok összefüggést hallgatólagosan hagynak. Lemondunk a gondolatok közötti kapcsolatok kiteljesítéséről (Gunkelc1933: 17), hogy a feloldódott szavak megtalálják a hallgatóban azt, amit a költő nem közölt a szövegben. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a héber költészet általában véve rövid (Gunkel 1933: 18), az exegetikai munka nagyon nehéz (G. 193e: 178), ezért nincs lehetőség a szöveg másokkal való tanulmányozására, illetve arra, hogy közelítsünk. kidolgozni ezzel közös magyarázatot jelent, amely megvilágítja a részletet.

Ha a versek kiterjedtebbek lennének... a különböző részek világítanának... és segítenének megérteni az egész verset. (Gunkel 1933: 18)

A héber versek rövidsége és ellipszisei annak idején feloldódtak a költő és kortársai közös történelmi és társadalmi kontextusának köszönhetően. Ennek a szövegkörnyezetnek a figyelmen kívül hagyása jelenleg elfedi a vers valódi jelentését, és utat nyit mindenféle spekulációnak.

A huszadik század elején Gunkel osztályozási módszere dominált, amely megpróbálta a zsoltárokat visszahozni a szöveges formákhoz és a tipizált irodalmi műfajokhoz, kollektív és egyéni: siralmakhoz, imákhoz, hittételekhez vagy Isten iránti áhítathoz, hálaadáshoz, felszabadításokhoz, nevezd meg a legfontosabbat. Willem S. Prinsloo ^[55] szerint a GattungenA Gunker-féle elméleti séma és pusztán történelmi ellenes erő, amely nem tiszteli a szövegeket (részben a huszadik század eleji német kultúrára is funkcionál), példaként S. Movinckelt (1884-1965), a világ egykori tanítványát. Gunker, aki szerint a zsoltárok közös szövegkörnyezetük az Istenhez, Izrael népének királyához intézett imában van. Valójában a címen kívül más elemek hiányában a megbízható datáláshoz a kritika nem tehet mást, mint a szövegek összekapcsolására és összehasonlító elemzésére koncentrál, egy egységes Könyv kialakítása érdekében, amely hívők számára ez a Szentírásban kinyilatkoztatott Ige Egységének formája.

Gunker kritikájához képest a héber költészet szűkszavúsága és sokféle implikációja jelentené ennek a munkának az ideális linkek között való eligazodás fő nehézségét, míg a szemantikai párhuzamosság és a szövegekben előforduló néhány szó gondos (soha nem véletlen) használata, ill. metrikus kapcsolataikat.

A modern korban Etiópia

A zsoltárok a Biblia egyik legnépszerűbb része a rastafarizmus néven ismert mozgalomban . ^[56] (például Prince Far I reggae-énekestől). Etiópiában zajlott, ahol fennmaradt a kopt egyház, amely az arab világ legrégebbi és legnagyobb keresztény közössége volt Egyiptomban.

Egyes zsoltárok csoportjai

Néhány zsoltárnak sajátos jellemzői vannak, amelyek megkülönböztetik őket a zsoltáron belül. Ezután megkülönböztethetjük a királyi zsoltárokat, az ábécés zsoltárokat, a mennybemeneteleket, valamint a kis és nagy Hallel zsoltárait.

1. A királyi zsoltárokat a király valamilyen különleges alkalmából komponálta . Nagyon ősi versek, amelyek a monarchikus korszakból származnak, és az udvar nyelvét és szertartásait tükrözik. Túlzó kifejezéseket használnak a királyra, jellemzően a hízelgő stílusra. Második olvasatban ezek a zsoltárok egyre több messianizmust táplálnak ; Jézus idejében ezeket a kifejezéseket Krisztusnak, mint a messiási elvárások tökéletes megvalósítójának tulajdonították. ^[57]
2. Az alfabetikus zsoltárok úgy épülnek fel, hogy minden sort vagy verset a héber ábécé következő betűjével kezdenek . ^[58]
3. A mennybemenetelek zsoltárai (שירי המאלות - Shirei HaMaalot ) a zsoltárok egy sajátos csoportját alkotják, amelyeket egy bizonyos időtől fogva a jeruzsálemi zarándoklatokhoz ( Szukkot néven ) használnak. Azért kerültek ebbe a csoportba, mert volt valami utalásuk Jeruzsálem városára, vagy illettek a zarándoklathoz. ^[59]
4. A Hallel zsoltárai általában Isten dicséretét szolgálják, és mindegyik kezdeti címe Alleluia . Az emberek életének és imájának bizonyos pillanataiban használták őket. Általában a zsoltár vége felé helyezik el. A 136. zsoltárt ^[60] "a nagy Hallelnek" nevezik (a Talmud a 120-135. zsoltárokat is hozzáadja ^[61] ). A 113-118. zsoltárok ^[62] a kis Hallelt alkotják, amelyet a zsidók a három nagy ünnepre, az újholdra és a felszentelési ünnepet követő nyolc napon át szavaltak.

A zsoltárok költészete

A zsoltárok egyszerre rendelkeznek nagy szellemi értékkel és nagy költői értékkel. A zsoltárok költészetének jellegzetes formája a gondolatismétlés, így ha egy sor gondolatot fejez ki, akkor a következő sor általában megismétli, módosítja, bővíti, kijavítja az éppen kifejtett gondolatot. ^[63]

A zsoltárok használata a zsidó szertartásban

Az 1. zsoltár első héber verse

A „bûn és megtérés dialektikája” (Neher) kíméletlenül feltárja az ember állapotát, és feltárja minden emberi gyarlóságát.

A zsoltárok a judaizmus számára a tiszta hit par excellence szövege, valamint a zsidó pietizmus alapja és oka, mivel más teológiai rendszerekkel ellentétben a judaizmus nem hirdeti az emberiség tagadását – ami a belső tökéletlenség szinonimája, amely elől senki sem menekülhet. Nem tagadja a bűntudatot, ehelyett felismeri, hogy paradox módon megváltást jelent, nemcsak a lélek megváltását, ahol a dualizmus fogalma hamarosan megszűnik, hanem az egyetlen egyén testének megváltását, mint a tökéletlen rendszerét, amelyben élünk. vagy azt mondjuk, hogy bebörtönzött úgy élni, ahogy Noé napjaiban a Fia jelen lesz. Ember az utolsó időkben, ami a miénk, a prófécia alkalmazásában és nagy nyomorúságában kifogy, így a halál elpusztul azáltal, hogy átveszi az örök élethez vezető utat és Isten igaz igazságosságát, a Királyság irányítása alatti visszatérést Hozzá. az igazi 144 000 a Királyok Királyával, akinek leszármazása Sethtől, Ádám 3. fiától indul, az utolsó napokban való eljövetelre Joel vagy Jael nevével. RE Örök prófétai összecsapás. Amikor odaértek, ahol Ádám holtteste volt, elvitték. Amikor beléptek a mennybe, az ég minden fája annyira megmozdult, hogy az Ádámtól születettek mind mély álomban aludtak el az illattól (amit kiárasztottak), kivéve Sethet, mert ő az illat parancsára született. Isten. 000 a királyok királyával, akinek leszármazása Sethtől, Ádám 3. fiától indul, az utolsó napokban való eljövetelre Joel vagy Jael RE nevével. Örök prófétai összecsapás. Amikor odaértek, ahol Ádám holtteste volt, elvitték. Amikor beléptek a mennybe, az ég összes fája odáig megmozdult, hogy mindazok, akik Ádámtól születtek, mély álomban aludtak el az illattól (amit kifújtak), kivéve Sethet, mert ő az illat parancsára született. Isten. 000 a Királyok Királyával, akinek leszármazása Sethtől, Ádám 3. fiától indul, az utolsó napokban való eljövetelre Joel vagy Jael RE nevével. Örök prófétai konfrontáció. Amikor odaértek, ahol Ádám holtteste volt, elvitték. Amikor beléptek a mennybe, az ég minden fája annyira megmozdult, hogy az Ádámtól születettek mind mély álomban aludtak el az illattól (amit kiárasztottak), kivéve Sethet, mert ő az illat parancsára született. Isten.

A Pentateuchusban leírt mozaikszertartás nem utal az énekek isteni szolgálatban történő használatára, amelyeket először Dávid használt. A zsoltárok egyes fejlécei az istentiszteletben való használatukat sugallják

• Tizenhárom zsoltárt héber shir , azaz ódát jelölnek , és utalhatnak vallási és világi kompozíciókra is.
• A negyvenöt zsoltárt mitsmornak hívják görögül a zsoltár kifejezéssel, és hangszerrel kísért szent zenei kompozíciót jelent.
• a 45. zsoltár ^[64] és még sokan mások tehillahként vannak feltüntetve , azaz héberül „himnusz”, azaz dicshimnusz, Istenre hivatkozva
• Hat zsoltár (16; 56-60 ^[65] ) héber címe michtam .
• A 7. zsoltár ^[66] és a Habakuk könyve a shiggaion címet viseli .

A zsoltárok a mai napig kiemelkedő szerepet játszottak a zsidó istentiszteletben. Az Újszövetségben is találunk említést ezek használatáról az első századi palesztin közösségben.

Zsoltárok a keresztény istentiszteletben

Fiatalok ábrázolása 150. zsoltárt éneklő ( Laudate Dominum ), Museo dell'Opera del Duomo (Firenze)

A kereszténységben nagyra tartják a zsoltárok lelki értékét:

• ezek az Ószövetség és a zsidó nép imái évezredes vallási tapasztalatában;
• Jézus Krisztus , Szűz Mária , az apostolok szavalták őket ;
• A keresztények a zsoltárokat tették hivatalos imájukká .

Az Újszövetségben találunk utalásokat arra, hogy az első keresztények istentiszteletben használták a zsoltárokat, és a mai napig széles körben használják a keresztény liturgiában. Különösen az ortodox, katolikus és anglikán liturgiában használják a zsoltárt ciklikusan, és ezek az egyházak sajátos zsoltárokat is kidolgoztak . Az egyház korai századaiban a püspökjelölteknek az egész zsoltárkönyvet fejből kellett ismerniük, amelyet gyakran a szerzetesi élet gyakorlása során tanultak meg.

Református használat - Presbiteriánus

A református evangélikus egyházak rávilágítanak arra, hogy a zsoltáréneklés mindig is fontos eleme volt az istentiszteletnek, először a zsinagógában, majd a templomban. Maga az Újszövetség is a „Zsoltárok, himnuszok és lelki énekek” felirattal írja elő éneklését, amely történelmi meghatározás a 150 zsoltár jellemzőit írja le. Az énekelt zsoltárok használatát a szerzetesség hozta előrébb, és a reformáció annyira átértékelte , hogy az istentisztelet során kizárólagos használatukat írta elő.

A protestáns reformáció idején általánossá váltak a metrikus fordítások és parafrázisok, és sok zsoltárt himnuszként alakítottak át. Ez különösen a kálvinista szférában volt elterjedt. Az első Észak-Amerikában nyomtatott könyv a zsoltárfeldolgozások gyűjteménye, a Bay Psalm Book (1640).

A 19-20. század folyamán az evangélikus egyházak istentiszteletében a zsoltárokat fokozatosan felváltották a himnuszok. Némelyikük az énekeskönyvekben marad, gyakran átfogalmazva vagy valamilyen kifejezésre redukálva. Ma a zsoltárok éneklése átértékelődik ^[67] .

Ugyanez a téma részletesen: Genfi Zsolt .

katolikus használat

A katolikus egyházban a zsoltárokat rendszeresen használják az eucharisztikus liturgiában és az órai liturgiában . A zsoltárok a kánoni órák szerzetesi imádságának is az alapját képezik . Három forma van használatban:

• antifonális , két váltakozó kórussal;
• responsorial , ahol a szólista és a kórus váltja egymást;
• direkt , ha a zsoltárt a kórus vagy szólista énekli.

Keleti ortodox használat

Az ortodox keresztények gyakran használnak zsoltárokat magán- és nyilvános imákban. Az olvasás megkönnyítése érdekében a 150 zsoltárt 20 kathismatára osztják , és mindegyik kathismát három antifónára osztják az alábbiak szerint (a számozás görög):

• Kathisma 1: Zsoltárok 1-3 ^[68] , 4-6 ^[69] , 7-8 ^[70]
• Kathisma 2: 9-10 ^[71] , 11-13 ^[72] , 14-16 ^[73]
• Kathisma 3: 17 ^[74] , 18-20 ^[75] , 21-23 ^[76]
• Kathisma 4: 24-26 ^[77] , 27-29 ^[78] , 30-31 ^[79]
• Kathisma 5: 32-33 ^[80] , 34-35 ^[81] , 36 ^[82]
• Kathisma 6: 37-39 ^[83] , 40-42 ^[84] , 43-45 ^[85]
• Kathisma 7: 40-48 ^[86] , 49-50 ^[87] , 51-54 ^[88]
• Kathisma 8: 55-57 ^[89] , 58-60 ^[90] , 61-63 ^[91]
• Kathisma 9: 64-66 ^[92] , 67 ^[93] , 68-69 ^[94]
• Kathisma 10: 70-71 ^[95] , 72-73 ^[96] , 74-76 ^[97]
• Kathisma 11: 77 ^[98] , 78-80 ^[99] , 81-84 ^[100]
• Kathisma 12: 85-87 ^[101] , 88 ^[102] , 89-90 ^[103]
• Kathisma 13: 91-93 ^[104] , 94-96 ^[105] , 97-100 ^[106]
• Kathisma 14: 101-102 ^[107] , 103 ^[108] , 104 ^[109]
• Kathisma 15: 106 ^[110] , 107-108 ^[111]
• Kathisma 16: 109-111 ^[112] , 112-114 ^[113] , 115-117 ^[114]
• Kathisma 17: 118,1-72 ^[115] , 118,73-131 ^[116] , 118,132-176 ^[117]
• Kathisma 18: 119-123 ^[118] , 124-128 ^[119] , 129-133 ^[120]
• Kathisma 19: 134-136 ^[121] , 137-139 ^[122] , 140-142 ^[123]
• Kathisma 20: 143-144 ^[124] , 145-147 ^[125] , 148-150 ^[126]

A liturgikus időszakoktól és a hét napjaitól függően a vesperás idején különböző kathizmákat olvasnak fel, az ortodox egyházi naptár szerint. A huszadik században a zsoltárok folyamatos, mindennapos olvasása elterjedt a laikusok körében, így az egész könyvet négy hét alatt teljesen elolvassák, a napi háromszori felolvasás pedig napi egy kathismával végződik.

jegyzet

Bibliográfia

• Shlomo Bekhor (szerkesztette), Tehillìm Yerushalàyim. Dávid zsoltárai. Dávid-torony , Mamash, Milánó, 2004, ISBN 88-86674-26-0

Kapcsolódó elemek

• zsoltároskönyv
• Eszkatológia (Biblia)

Egyéb projektek

• A Wikiidézet idézeteket tartalmaz a Zsoltárok könyvéből és a Zsoltárok könyvéből
• A Wikimedia Commons képeket vagy más fájlokat tartalmaz a Zsoltárok könyvében

Külső linkek

• ( EN ) Zsoltárok , in Encyclopedia Britannica , Encyclopædia Britannica, Inc.

Kiadások

• ( HE ,  IT ) Dávid Zsoltárainak könyve (1-41), héber szöveggel ( PDF ), az archivi-torah.it oldalon , Rav Meir Halevì Letteris fordítása ( archiválva : 2010. június 25.) .
• Fordítások CEI74, CEi2008, TILC , a lachiesa.it oldalon ( archiválva : 2018. december 13.) .
• Saverio Mattei: A Biblia költői könyvei az eredeti héberről lefordítva és az olasz költészet ízléséhez igazítva ^{[ link sérült ]} , az archive.org webhelyen, 5. kötet, Padova-Firenze, 1807-1823.
• ( EN ,  HE ) Héber zsoltárok angol szöveggel szemben , a Mechon-Mamre-n ( archiválva : 2002. szeptember 1.) .
• ( EN ,  HE ) Héber zsoltárok átírással és angol szöveggel szemben , a qBible.com webhelyen ( archiválva : 2011. április 27.) .
• ( EN ) Zsoltárok, bibliai konkordanciákkal , az intratext.com oldalon ( archiválva : 2013. május 11.) .

Kommentárok

• Kifejezések a Zsoltárokról – kronológiai táblázat , Augustinuson. it ( archiválva : 2002. január 15. )
• ( FR ) Aquinasi Szent Tamás, Le Commentaire Des Psaumes , a bibliotheque.editionsducerf.fr oldalon (archiválva az eredetiből 2013. március 27-én) .
• ( FR ) La croyance metallica sur les Psaumes de David-Az Zabur (Abd Ur Rahman Al Maydani , az At- tawhid.net -en (archiválva az eredetiből 2013. április 4-én) .
• ( EN ) A Zsoltárok könyvéhez fűzött kommentárok listája a bestcommentaries.com webhelyen ( archiválva : 2011. június 11.) .

V  ·  D  ·  M zsidó élet
Születés és gyermekkor	Shalom Zachar  · Brit milà  · Zeved habat  · Héber név  · Pidyon HaBen  · Chai  · Zsidó identitás
Átmeneti rítusok	Upsherin  · Wimpel  · Bar és Bat Mitzvah  · Yeshivah  · Kollel
Mindennapi élet	Sefer Chaim  · Ghemilut Chassadim ·  Rituális tisztálkodás  · Kézmosás  · " Payot "  · Tevilah  · Imák és áldások  · Imaszolgálatok  · Ima étkezés után  · Tiszteletbeli címek  · Zsidó üdvözlet  · Tumah és taharah  · Tzaraath
Házasság	Zsidó házasság  · Ketubah  · Eljegyzés és közvetítés  · Női szerep  · Niddah  · Mikve  · Tzniut  · Válás
Vallási gyakorlatok	Amidah  · Beth Din  · Daf Yomi  · Chavruta  · Chavurah  · Kaserut  · Zsidó etika  · Zsidó hit  · Ünnepek  · Heti szent olvasmány  · Zsidó meditáció  · Zsidó papság  · Sabbat  · Shechitah  · Shiur  · Zsidó  szimbolizmus  · Szijum  · Tóratanulmány  · Teszihuvaom  · Trashuvaom Tov  Zedaqah  _ _ 613 parancsolat
Vallási cikkek	Sefer Torah  Talled Tefillin  Mezuzah  Kippah Menorah  Shofar  Négy faj  Yad _ _  _ _  _ _
Halál	Chevra Kadisha  · Shiva  · Kaddish  · Tehillim  · Yahrzeit  · Kittel  · Kittel a halottakért
Zsidók története Izraelben és Palesztinában  Népességtörténet Hadtörténelem  Genetikai tanulmányok Nyelvek  Kiutasítások és kivonulási  szakadások  Politikai mozgalmak  Zsidók  története  ( Kronológia )

Ábrahámi vallások
judaizmus  · kereszténység  · iszlám
Fő alakok	Isten  Ádám és Éva Ábrahám  Izmael Izsák  Jákob Mózes  Noé Jézus  Júdás  Mohamed herceg _  _  _ _ _  _ _  _ _
Tanok	Próféta  · Pátriárka  · Messiás  · Angyal  · Csoda  · Tízparancsolat  · Monoteizmus
Szent szövegek	Tanakh  · Talmud  · Keresztény Biblia ( Ószövetség  · Újszövetség )  · Korán
Egyéb	Bahaizmus  · Mandei  · Rasztafarizmus  · Szamaritizmus  · Geovizmus  · Mormonizmus  · Egyesítő Egyház  · Jazidizmus  · Druzizmus  · Alauitizmus  · Adventizmus

Biblia portál	Kereszténységi portál
judaizmus portál	Irodalmi Portál